Kutatásvezető neve: Mihály Kovács
Professor, Head of Department of Biochemistry, Program Leader, Structural Biochemistry Doctoral Program, Doctoral School of Biology, Institute of Biology, Faculty of Natural Sciences, Eötvös Loránd University (ELTE)
Támogatás összege
34 000 000 Ft
A kutatás rövid ismertetője
Motor Farmakológiai Kutatócsoportunk a sejtosztódást, izomösszehúzódást, szöveti regenerációt, stresszválaszt és homeosztatikus folyamatokat létrehozó illetve meghatározóan alakító motorenzim-rendszerek működésének és gátlásának a gyógyászatban is hasznosítható új aspektusait, jelenségeit tárja fel.
Megmutattuk, hogy az új farmakológiai megközelítéssel fejlesztett, a miozinokra közvetlenül ható gátlószerek a felsőbb jelátvivő komponensekre ható anyagok mellékhatásaitól mentesen képesek indukálni szöveti regenerációs folyamatokat. A vázizom miozinon közvetlenül ható és azt szelektíven gátolni képes, kardiovaszkuláris mellékhatásoktól mentes MPH-220 first-in-class gyógyszerjelölt fejlesztésében is egyedülálló eredményeket értünk el. Az MPH-220 a stroke és számos más, az ideg- illetve vázizomrendszert érintő megbetegedés során vagy után fellépő izomgörcsök és izommerevség kezelésére kínál úttörő megoldást.
Letöltések
Ahhoz, hogy a motorenzimek a jövőbeli fejlesztésekben is hasznos gyógyszercélpontok lehessenek, e fehérjerendszerek sejtes szabályozómechanizmusainak felderítésére van szükség. E célt az általunk létrehozott, élvonalbeli biofizikai, mikroszkópiás, valamint sejtes és állatmodelleket alkalmazó eszközpark alkalmazásával valósítjuk meg. A sejtes szabályozórendszerek alapvető szerepét tükrözik azon felfedezéseink is, amelyek révén a helikáz illetve egyszálú DNS-kötő fehérje motorenzim-rendszerek sejten belüli dinamikus kondenzációját tárjuk fel, amely a stresszválasz alapvető mechanizmusának bizonyult.
Sejtbeli funkciók fenntartása
A motorenzim-működés finomhangolása szükséges az egészséges sejtbeli funkciók fenntartásához. Ebben akár kis eltérések is jelentős elváltozásokhoz és súlyos betegségekhez vezetnek. A sejtes stresszválasz és a homeosztatikus mechanizmusok feltárása ezért elengedhetetlen a motorenzim-gátlószerek jövőbeli hasznosításához. A sejtváz- és nukleoprotein motorenzimek sejtes szabályozásának felderítésével alapvetően új mechanizmusú (first-in-class), motorenzimeket célzó terápiás szerek fejlesztését alapozzuk meg.
