Kutatásvezető neve
Nuzzo Armando
A Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport (BILK) 2012. július 1-jén kezdte meg működését az MTA támogatott kutatócsoportjaként Szelestei Nagy László vezetésével, a PPKE BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének kutatási programja, a 2007-ben alakult Lelkiségtörténeti Műhely folytatásaként. A Kutatócsoportot 2017-től P. Vásárhelyi Judit, 2020-tól Hargittay Emil irányította, 2023 áprilisától Armando Nuzzo vette át a vezetését, ugyanakkor Szelestei Nagy László mindvégig aktívan vesz részt a csoport munkájában. Az első öt évben hét, 2017 óta négy főállású munkatársa van a BILK-nek, jelenleg Bajáki Rita, Báthory Orsolya, Maczák Ibolya, Szádoczki Vera.
Letöltések
A Kutatócsoport azzal a céllal jött létre, hogy a Kárpát-medence 17–18. századi lelkiségének forrásait kutassa, annak diszkreditált helyzetén változtasson, a lelkiségtörténeti műfajok vizsgálatát visszavezesse az irodalomtörténeti kutatások fősodrába. A fejlődéselvű irodalomtörténet-írás rendre figyelmen kívül hagyta a vallásos műveket, így a Kutatócsoport megalakulásáig szervezett/intézményi kutatások nemigen folytak ezen a téren. Mivel a felvilágosodás előtti évszázadokban Isten és egyén viszonya volt az emberi élet legfontosabb relációja, ennek szövegszerű megnyilvánulásai jelentették lényegében az irodalmat. A lelkiségi művek hiánypótló számbavétele, vizsgálata tehát fontos a mindenkori irodalmi műveltséget és oktatást meghatározó, kánonképző szakma számára. A csoport az elért tudományos eredményeit ugyanakkor a laikus közönség számára is közvetíti, mivel meggyőződése, hogy a vallásgyakorlásnak a múltban megmutatkozó közösségformáló és -megtartó szerepe, valamint az áhítat egyéni és közösségi identitásképző funkciója a mai kor emberének is iránymutató lehet.
A csoport jelenleg a harmadik pályázati ciklusában folytatja tevékenységét, és már az első pályázati időszakra kidolgozott kutatási irányokat és a később a gyakorlatban is működőképesnek bizonyult metodikát követi a 2022–2027-es ciklusban is. Eszerint a három fő lelkiségtörténeti műfaj meghatározta tématerületre terjed ki a kutatás: a 16–18. századi nyomtatott és kéziratos imádságok, népénekek, valamint prédikációk darabszintű számbavételének, elektronikus adatbázisokban való regisztrálásának folytatása, a vonatkozó szakirodalomból összeállított bibliográfia folyamatos gondozása, az arra érdemes szövegek közreadása. A Kutatócsoport ugyanakkor 2017 óta a Pázmány Péter életművére irányuló kutatásokban és az oeuvre sajtó alá rendezésében (kritikai kiadás) is részt vesz.
A Kutatócsoport önálló kutatásai mellett jelentős tudományszervezői feladatot is ellát, évente két konferenciát szervez, egy kisebb, egynapos téli tanácskozást, amelyen a felkért előadók előadásaik megtartása mellett műhelymegbeszélést is folytatnak, illetve a tavaszi többnapos seregszemlét, amelyen a régi magyarországi lelkiségi irodalom egy-egy aspektusát járják körül a felhívásra jelentkező előadók. Mindkét rendezvény előadásai kötetben látnak napvilágot, amely a Kutatócsoport honlapján, valamint papíron is megjelenik.
A Kutatócsoport három lelkiségtörténeti sorozatot is szerkeszt, illetve gondoz. A Lelkiségtörténeti tanulmányok a lelkiségtörténeti konferenciák tanulmányokká szerkesztett előadásai mellett monográfiákat, egyéni tanulmányköteteket tartalmaz, eddig 31 kötet jelent meg. A Lelkiségtörténeti források című sorozat 17–18. századból származó, még kiadatlan szövegeket ad közre kísérő tanulmánnyal. A Lelkiségtörténeti bibliográfiák sorozat két fő típusa van, az egyik az 1800 előtt megjelent a három műfaj, ima, népének, prédikáció forrásait veszi számba, a másik pedig a három műfaj vonatkozásában a rájuk vonatkozó szakirodalmat adja közre teljességre törekvően.
A Kutatócsoport, eredményeinek disszeminációja érdekében népszerűsítő felolvasóüléseket szervez, vendégelőadásokat vállal más egyetemeken, közreműködik az Ars Sacra Fesztiválon és a Kutatók éjszakáján. Ismeretterjesztő tevékenysége az elektronikus médiában, illetve a nyomtatott sajtóban is érvényesül.
