Kutatásvezető neve
Horn Ildikó
A kutatás rövid ismertetője
A migrációkutatás utóbbi években tapasztalható fellendülésének következtében megújult az érdeklődés a történeti migrációk új szempontok alapján való megközelítése iránt. A kora újkori elit migrációjának kérdése különösen aktuális téma a nemzetközi történeti kutatásban. Projektünk, jelentős kutatási előzményekre épülve, ehhez az irányzathoz csatlakozott a kora újkori magyar nemesi migráció vizsgálatával.
Letöltések
A projekt keretében a Magyar Királyságot és az Erdélyi Fejedelemséget érintő nemesi migrációs és emigrációs folyamatokat rekonstruáljuk és elemezzük. A kutatás forrásfeltáró és közlő alapkutatás, hazai és nemzetközi levéltárakban gyűjtött anyag alapján vizsgáljuk a magyar nemesi kivándorlás folyamatát és trendjeit, a migráció konkrét módjait, valamint politikai, társadalmi és anyagi okait, illetve következményeit. Foglalkozunk a tömeges migráció jelenségeivel is, amelyet alapvetően az oszmán hódítás váltott ki. Szeretnénk feltárni a migrációt kiváltó egyedi okokat is, a menekülő út különböző irányait, az új élethelyzet anyagi hátterét, egyéb jellemzőit és az azokhoz való alkalmazkodást. Szintén kutatjuk az emigrációban kialakult új kapcsolatrendszer kiépülésének folyamatát és hatékonyságát. További izgalmas téma, hogy van-e visszaút az emigrációból, és ha igen, hogyan sikerül a reintegráció. Fontos célkitűzésünk az emigrációk során keletkezett iratanyag legértékesebb, más kutatók által tovább hasznosítható elemeinek, például levelezésanyag, emlékiratok, egyéb önreflexiós írások kiadása.
Komplex vizsgálat
A projekt másik központi kérdésköre a Rákóczi-emigráció új szempontú, komplex vizsgálata, amely a Rákóczi-szabadságharc utáni emigráció politikailag aktív időszakára koncentrál. A kutatási projekt keretein belül sor kerül két fontos emlékezeti forrás kritikai kiadására. II. Rákóczi Ferenc Confessio Peccatoris című művének véglegesítését nemzetközi forráskutatás előzi meg, amely során eddig nem, vagy kevésbé kutatott franciaországi, osztrák, holland, spanyol, svéd belga és angol archívumok és könyvtárak anyagára támaszkodunk. A célunk az eredeti kézirat alapján egy új szövegkiadás létrehozása, amelynek kritikai apparátusa tartalmazza a javításokat és jelzi a betoldásokat, similia-apparátusa pedig a párhuzamos szöveghelyeket, valamint a (például bibliai) szövegforrásokat. Az elbeszélő részeket más történeti forrásokkal, illetve elbeszélésekkel szembesítjük, továbbá magyarázó és értelmező történeti jegyzetek segítéségével szeretnénk a mű szövegét jobban értelmezhetővé tenni. Emellett sor kerül Szathmári Király Ádám naplóinak és levelezésének modern jegyzetapparátussal ellátott kritikai kiadására is.
Kutatásunk várható eredménye az említett két forráskiadvány mellett négy-öt monográfia, több angol nyelvű tanulmánykötet és szakcikk lesz. Emellett a kutatás velejárójaként létrehozunk egy online prozopográfiai adatbázist, amelyet a kora újkor összes kutatója, tudományágtól függetlenül, alapvető munkaeszközként tud majd használni. A szakmai disszemináció mellett széleskörű ismeretterjesztő munkát is tervezünk podcast minisorozat, webapplikációk és népszerűsítő előadások formájában.
