Kutatásvezető neve
Prof. Dr. Borhy László
A kutatócsoport 1999-ben jött létre Szabó Miklós akadémikus vezetésével, akit 2012-től Borhy László akadémikus váltott a csoport élén. A 2022-2027 közötti pályázati ciklusban a kutatócsoport a romanizáció, akkulturáció, hibridizáció témakörének régészeti kutatását tűzte ki célul.
Az ókori életmód rekonstrukciója összetett folyamat. Pannonia provincia létrehozása, a meghódított közösségek birodalmi rendszerbe illesztése hibrid anyagi kultúra létrejöttét eredményezte. Ezt a jelenséget a romanizáció klasszikus elmélete nem tudja megmagyarázni, ezért az utóbbi évtizedek nemzetközi kutatásában a romanizáció fogalmát más kifejezések kezdték felváltani, pl. akkulturáció, hibridizáció, globalizáció, glokalizáció, stb. Ezek az új koncepciók a római hódítást kísérő kulturális változásokat más nézőpontokból közelítik meg, és más jelenségekre helyezik a hangsúlyt, mint a korábbi romanizációs elmélet, mely a hódítók kultúrájának terjedését vizsgálta, nem törődve azzal, hogy a meghódított népek kultúrája hogyan hatott vissza a Római Birodalomra. A régészeti kutatás fejlődésével azonban világossá vált, hogy a római kori anyagi kultúra nem egységes, hanem területenként változó, és éppen a különböző területekre jellemző sajátosságok teszik izgalmassá.
Letöltések
A Római Birodalom hódításai során a rómaiak számtalan néppel kerültek kapcsolatba. A meghódított területek népei révén területenként más és más nyelvekkel, szokásokkal, hitvilággal és technikai tudással találkozott a római kultúra, melyek kölcsönösen hatottak egymásra. A római kultúra magába olvasztotta, átalakította és tovább fejlesztette a számára fontos őslakos elemeket, míg a helyi lakosság a hozzá érkező római kultúrát vette át és formálta a saját képére. Ennek következtében (akkulturáció) az egyes provinciákban a római és a helyi kultúra sajátos, hibrid keveréke jött létre, melynek egyes elemei globálisan jellemzők a Római Birodalomra, mások viszont lokális, helyi jellegzetességek (glokalizáció). A régészet fontos feladata a romanizáció helyi mikrotörténeteinek feltárása, és ezen keresztül a helyi romanizált kultúra rekonstruálása, valamint az akkulturáció, hibridizáció dinamikájának régészeti vizsgálatokon alapuló elemzése.
A kutatásra kiválasztott helyszín Pannonia és Gallia, különös tekintettel a mai Komárom területén fekvő Brigetio civil településére és katonai táborára, valamint a franciaországi Bibracte oppidumára, ahol ugyancsak 30 éve folyamatos magyar részvétellel, európai együttműködésben folynak az ásatások és a leletanyag feldolgozása.
A HUN-REN-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoportjának kutatási témája interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja a romanizációs folyamatokat több résztémára építve: településtörténet és építészet résztéma (késő vaskori települések, őslakos településhálózat, városias települések létrejötte, római építőanyagok és építéstechnika megjelenése, római középülettípusok átvétele, pl. amphitheatrumok, fürdők, szentélyek, a hadsereg szerepének kérdése), epigraphia és társadalomtörténet résztéma (római közigazgatás kialakulása, őslakosok beolvadásának kérdése, kereskedők és kereskedelmi útvonalak szerepe), romanizáció és tárgykultúra résztéma (viseleti tárgyak, üveg, kerámia, játéktárgyak).
A kutatócsoport által elért tudományos eredmények az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének graduális és posztgraduális oktatási programjában is hasznosulnak.
A Kutatócsoport munkatársai:
Dr. Tankó Károly, tudományos főmunkatárs
Dr. Tímár Lőrinc, tudományos főmunkatárs
Dr. Dévai Kata, tudományos főmunkatárs
Dr. Sáró Csilla, tudományos munkatárs
Dr. Dobosi Linda, tudományos munkatárs
Dr. Szabó Melinda, tudományos munkatárs
