Öt európai kutatóintézet bemutatja, hogy a gyakorlatban a nemek közötti egyenlőség hogyan teszi az igazságosabb hellyé a munkahelyet és tudományt.
2026. március 6. – HELEN MASSY-BERESFORD
A szlovéniai Jožef Stefan Intézet (JSI) kutatói számára 2024-ben tudatosult igazán, hogy a kiegyensúlyozott nemek közötti arány javítja a tudományos munkát.
2024-ben a JSI űrgyógyászati laboratóriumán dolgozó tudósok, akik az Európai Űrügynökséggel együttműködve az űrhajósok egészségének javítását célzó módszereket vizsgálták, kizárólag férfiakat vontak be a kísérletekbe. Ezidő tájt Sunita Williams amerikai űrhajósnak a tervezettnél hosszabb ideig kellett a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodnia.
„A vezető kutató odajött hozzám, és azt mondta: „Legközelebb nőket is bevonunk a vizsgálatba, mert szükségünk van adatokra a nőkről is” – mondta dr. Romana Jordan, a JSI EU-ügyi igazgatóhelyettese. „A kutatás értékesebb, ha mindenkit lefed.”
Feltárul egy rejtett nemek közötti szakadék
A JSI egyike annak az öt intézetnek, amely elnyerte az EU Nemek közötti egyenlőség bajnokai díjat – a díjat, ami azokat az intézeteket jutalmazza, amelyek sikeresen hoztak létre befogadóbb és a nemek közötti egyenlőség szempontjából megfelelőbb kutatási környezetet.
A JSI dolgozói kezdetben azt hitték, hogy Szlovénia szocialista múltja miatt a kutatási és akadémiai környezet meritokratikus. Egy részletes elemzés azonban más képet mutatott.
„A legriasztóbb megállapítás az volt, amikor megvizsgáltuk, kik a részlegvezetők, és kik ülnek a legfontosabb döntéshozó bizottságokban: a nemek közötti szakadék egyértelmű volt” – mondta Jordan.
Válaszképpen, az előmeneteli szabályok modernizálása érdekében létrehoztak egy HR-osztályt, és rugalmasabb mobilitási elvárásokat vezettek be. Emellett javították a zaklatással és erőszakkal kapcsolatos kommunikációt is.
Most egy, a sokszínűséggel és befogadással foglalkozó bizottság révén az intézet azt vizsgálja, hogyan javíthatók a különböző országokból és korcsoportokból származó, valamint fogyatékossággal élő kutatóknak és dolgozóknak kínált lehetőségek.
„A nemek közötti egyenlőség nem arról szól, hogy a nőket azért támogassuk, mert nők. Inkább arról szól, hogy olyan munkakörnyzetet teremtsünk, amelyben a kiemelkedő teljesítmény valóban kibontakozhat” – mondta Jordan.
Díjak, amelyek a jobb kutatást jutalmazzák
Az EU Nemek közötti egyenlőségi díjat három kategóriában osztják ki: újoncok, fenntarthatóság és a befogadás bajnokai. Mindegyik kategória díja 100 000 euró.
A díj célja, hogy megerősítse és kiegészítse a Horizon Europe azon pályázati követelményét, amely szerint a közintézmények, felsőoktatási intézmények és kutatószervezetek csak akkor pályázhatnak, ha rendelkeznek Nemek közötti egyenlőségi tervvel (GEP).
Minden nyertes – idén Csehországból, Németországból, Írországból, Szlovéniából és Spanyolországból –azt mutatják be, hogy az egyenlőség érdekében tett erőfeszítések hogyan javítják az igazságosságot, erősítik a kutatást, és támogatják az alapvető európai értékeket.
„Ugyanazon témában különböző perspektívák alkalmazása javítja a kutatás minőségét, mert sokoldalúvá teszi azt” – mondta Michaela Vogt professzor, a németországi Bielefeldi Egyetem nemzetközi ügyekért, sokszínűségért és társadalmi ügyekért felelős rektorhelyettese.
Az egyetem a fenntarthatóságért nyert díjat a hosszú ideje fenntartott egyenlőségi elkötelezettségéért. Első GEP-jét 2000-ben tette közzé, jóval azelőtt, hogy az EU finanszírozási szabályai a kutatásokhoz kapcsolódó támogatásokat a nemek közötti egyenlőséghez kötötték volna.
A Bielefeldi Egyetem háromévente frissíti GEP-jét; folyamatosan vizsgálja, hogy min lehet javítani, és mi az, amin változtatni kell. Az egyetemen mintegy 80 fő – a központi igazgatástól az egyes karokig – gondoskodik a lendület fenntartásában.
A munka a gender-tudatos felvételi eljárásoktól és a női tudósok szakmai láthatóságának erősítését célzó képzésektől egészen egy nyilvánosan elérhető „eszköztárig” terjed, amely több mint 120 gyakorlati intézkedést tartalmaz, amelyekből a részlegek meríthetnek.
Az eredmények jól láthatók. A női professzorok aránya a 2003-as 16%-ról 2023-ra 38%-ra nőtt. Sok akadémikus éppen emiatt a haladó szemlélet miatt választja a Bielefeldi Egyetemet. Az egyetem interszekcionálisan is közelít a kérdéshez, felismerve, hogy a biológiai nem gyakran együtt jár egyéb diszkriminációs formákkal, mint például a faji hovatartozás, a fogyatékosságok vagy a társadalmi háttér, és ezeket szélesebb összefüggésben kell kezelni.
„A Bielefeldi Egyetemen az átfogó képet szeretnénk látni” – mondta Vogt. „Felismerjük, hogy a diszkrimináció nem mindenkire egyformán vonatkozik. Az emberek különbözőképpen élik meg, és a biológiai nem gyakran összefonódik más tényezőkkel.”
Egyenlőség minden szempontból
Ez a megközelítés összecseng azokkal a széleskörű európai erőfeszítésekkel, amelyek az emberek boldogulását segítik nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül.
Az interszekcionalitás – egy személy identitásának különböző aspektusainak vizsgálata – szintén prioritás a spanyolországi Katalán Nyitott Egyetem (UOC) számára, amely a Bielefeldi Egyetemmel osztozva nyerte el a fenntarthatósági díjat.
Dr. Maria Olivella, az UOC egyenlőséggel, sokszínűséggel és befogadással foglalkozó részlegének igazgatója elmondta, hogy az egyetem online modelljéhez másmilyen megközelítésre van szükség az egyenlőtlenség kezeléséhez, különben az visszafelé sülhet el.
Az online oktatás támogatja a munka és magánélet egyensúlyát, és segíthet a gondozási feladatokat ellátó dolgozóknak és hallgatóknak. A digitális környezet azonban gondos menedzselést igényel.
„Megfelelő támogatás híján az online munka erősítheti az egyenlőtlenségeket” – mondta Olivella. „Nem mindenkinek megfelelőek az otthoni körülményei, a bevándorló dolgozók elszigetelődhetnek, de osztály- illetve faji alapú hátrányok is felmerülhetnek.”
Az egyetem otthoni irodai felszerelést biztosít az egyensúly helyreállítása érdekében. A közelmúltban tett erőfeszítések közé tartozik a szexuális zaklatással kapcsolatos protokoll frissítése is, hogy az online zaklatást ugyanolyan komolyan vegyék, mint a személyes incidenseket, specifikus szabályok hozzáadásával az LGBTQ+-fóbiára vonatkozóan, és a nemek közötti éves bérszakadék-elemzések végzése.
Online és offline szemléletváltás
A katalán egyetem munkája a szemlélet megváltoztatásáról is szól. A nők vezetői szerepekre való bátorítása mellett az egyetem azt is vizsgálja, hogy az alapvető feladatok – mint az adminisztráció vagy a mentorálás – miért láthatatlanok, holott nélkülözhetetlenek – mondta Olivella.
„Ezt a láthatatlan akadémiai adminisztratív munkát hivatalosan is el kell ismerni.”
Az UOC igyekszik véget vetni annak a tendenciának is, amelynek révén a senior akadémikusok aránytalanul sokat profitálnak a junior kutatók munkájából. Képzi a kutatási vezetőket a zaklatás és a nem tudatos elfogultság megelőzésére abban, hogyan kezelik vagy értékelik az embereket, és egyenlőbb részlegvezetési módszereket mozdít elő.
Az intézet beszámolója szerint egyes professzorok kimondottan azért jönnek ide dolgozni, mert az intézet elkötelezett a női teljesítmény értékelése iránt, ami szerintük jobb tudományos eredményekhez vezet.
„Ha nem veszed figyelembe a nemet, a kutatásod nem jó. A társadalom nemi szempontból meghatározott. Ha a kutatás figyelmen kívül hagyja ezt, akkor tudománytalan” – mondta Olivella.
Újonc intézmények, amelyek fokozzák a teljesítményüket
A csehországi Károly Egyetem nyerte el az újoncoknak járó díjat az első GEP-jéért. Ezt a GEP-et 2022-ben vezették be, ami egybeesett a közel 700 éves egyetem első női rektorának, Milena Králíčkovának az érkezésével.
A rektor asszony stratégiai prioritássá tette az esélyegyenlőséget, és gondoskodott róla, hogy az egyetem rendelkezzen a változás végrehajtásához szükséges kapacitással.
Egyebek mellett létrehozott egy, a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó pozíciót, kinevezett egy női ombudsmant, valamint felállított egy új tanácsadó testület a nemek közötti egyenlőség területén területre. Csehországi környezetben mindez teljesen precedens nélküli – mondta Iveta Bayerová, esélyegyenlőségi koordinátor.
Az egyetemi terv első fázisa egy gender audit volt, amely segített felmérni az egyenlőség pillanatnyi helyzetét, és keretrendszert állított fel a haladás méréséhez.
Most, a második GEP kialakítása során a Károly Egyetem gyermekgondozással és a gyermekbarát közösségi munkahelyeket bevezetésén dolgozik.
„Az egyetemek a demokrácia melegágyai” – mondta Bayerová. „Társadalmi felelősségünk befolyásolni a társadalmat, nem politikailag, hanem oly módon, amely védi az alapvető emberi jogokat és a demokratikus értékeket.”
Ezzel Dr. Avril Hutch, a szintén díjnyertes írországi University College Cork esélyegyenlőségért, sokszínűségért befogadásért felelős igazgatója egyetértett. „Az egyetemek olyan terek, ahol az identitást formálják és megvitatják, és kritikus fontosságú, hogy tükrözzék a társadalmat, amelyet kiszolgálnak.”
Írországban a kutatóintézetek az „Athena SWAN” nevű nemzeti charta, a nemek közötti egyenlőséget a felsőoktatásban és kutatásban előmozdító keretrendszer szerint működnek.
Hutch szerint a kutatás finanszírozásának a GEP-követelménnyel történő összekapcsolása – Írországban és Európa-szerte a Horizon Europe program keretében – „forradalmi”.
Az egyenlőség gyakorlati megvalósítása
Az egyetem a 2019–2024-es GEP-jért kapta a díjat, amelynek részeként szabadságot vezettek be meddőségi kezelésekhez, a nevelőszülőknek, a béranyasághoz és a vetélés esetére.
E koncepció részeként a vezetők által hozzáférhető eszköztár útmutatást és előre megírt beszélgetéseket tartalmaz, amelyek segíthetik az alkalmazottakat a nehéz időszakban.
A 2025–2030-as terv keretében az egyetem faji származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmódhoz kapcsolódó és LGBTQ+ akcióterveket, valamint életkorbarát kezdeményezéseket fog indítani.
Hutch hangsúlyozta, hogy a díj előmozdítja az alapvető európai értékeket is.
„Nem tudom eléggé hangsúlyozni ennek a díjnak a presztízsét, amely európai szintű elismerés, és ami azt is jelzi, hogy Európa nem hajlandó lemondani az egyenlőségről” – mondta.
„Az Európai Unió értékei az emberi jogok, az egyenlőség és a jogállamiság. Azt mondhatni, hogy ennek részei vagyunk, valóban fontos.”
Az interjúalanyok nézetei nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. Ha tetszett ez a cikk, ossza meg a közösségi médiában.



