2026.04.13.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói friss tanulmányukban arra mutattak rá, hogy a szúnyogok szárnycsapásaival keltett zümmögése fajokra jellemző mintázatokat mutat, így pusztán hang alapján is azonosítóak az egyes fajok. Ennek köszönhetően mesterséges intelligencia (MI) segítségével már egyetlen fénykép vagy hangfelvétel alapján is felismerhetőek a potenciálisan betegséget hordozó fajok is, ami jelentős előrelépést hozhat a járványmegelőzésben. Az ilyen automatizált megfigyelőrendszerek a jövőben nagy segítséget nyújthatnak a közegészségügynek, hiszen lehetővé teszik a betegségeket terjesztő állatok (úgynevezett vektorok, például szúnyogok, kullancsok) folyamatos nyomon követését.
A szúnyogok számos súlyos betegséget terjesztenek, többek között a maláriát, a dengue-lázat, a chikungunya-lázat és a zika-lázat. Ezek a betegségek együtt évente emberek millióit betegítik meg, és több százezer halálesetet okoznak világszerte. A leghatékonyabb védekezés a megelőzésre épít, melyhez szükség van arra, hogy szúnyogok állományait folyamatosan monitorozzuk, amely lehetővé teszi a kockázatok korai felismerését és a szükséges beavatkozások, például a szúnyogirtás időben történő elindítását.
A szúnyogok repülés közben szárnycsapkodással keltenek hangot: minél gyorsabban csapkodnak, annál magasabb a hang frekvenciája. Ez a hang fajonként eltérő, ami azért különösen hasznos, mert így csak azokat a fajokat kell figyelni, amelyek valóban problémát okozhatnak, például a betegséghordozó vagy invazív szúnyogokat.
Már ma is léteznek olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok, amelyek hang alapján akár 97 százalékos hatékonysággal azonosítják a szúnyogfajokat. A módszernek azonban vannak korlátai, például, ha sok faj van jelen egyszerre, ha túl kevés hangfelvétel áll rendelkezésre az algoritmus tanításához, illetve, ha a természetben élő szúnyogok hangja eltér a laboratóriumi körülmények között rögzített mintáktól. A hangot ugyanis számos tényező befolyásolja, például a hőmérséklet, a páratartalom, a nem, az életkor vagy az egyed mérete.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói ezért részletesen megvizsgálták, hogyan hatnak ezek a környezeti és biológiai tényezők a szúnyoghangok változatosságára. Tíz, Magyarországon élő szúnyogfaj 475 egyedének hangját elemezték, és megállapították, hogy a hang egyszerre hordoz fajra és de akár egyedre is jellemző információkat. A fajfelismerés pontossága így tovább javítható, ha az MI alkalmazások ezeket a változókat is figyelembe veszik.
Kiderült például, hogy a nőstények hangja általában mélyebb, mint a hímeké, ami összefügg a testméretükkel. A hőmérséklet szintén fontos szerepet játszik: melegebb környezetben a szúnyogok izmai gyorsabban mozognak, így az időegységenkénti szárnycsapások száma is megnő, ami magasabb hangot eredményez. Ez a hatás azonban fajonként eltérő, ezért nem alkalmazható egyetlen, minden fajra érvényes hőmérsékleti korrekció.
A friss tanulmány kutatási eredményei fontos lépést jelentenek afelé, hogy a mesterséges intelligenciát a jövőben a valós körülmények között is hatékonyan lehessen alkalmazni a veszélyes szúnyogfajok megfigyelésére.
Forrás: https://hun-ren.hu
