2026.03.26
Elképzelhető, hogy titokban egy légzéssel kapcsolatos agyi terület okoz magas vérnyomást – a tudósok úgy vélik, megtalálták a módját, hogyan kapcsolhatják ki.
Forrás: Aucklandi Egyetem
Összefoglaló:
A tudósok felfedeztek egy meglepő okot, amelynek szerepe lehet a magas vérnyomás kialakulásában; ez nem más, mint egy apró terület az agytörzsben, amely normális esetben a légzést irányítja. Úgy tűnik, hogy ez az erőteljes kilégzés – például köhögés, nevetés vagy testmozgás – hatására aktiválódó terület azokat az idegeket is bekapcsolja, amelyek összehúzzák az ereket, és így megemelik a vérnyomást. Amikor a kutatók kísérletek során kikapcsolták ezt a régiót, a vérnyomás visszatért a normális szintre; ez arra utal, hogy közvetlen szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában.
A tudósok azonosítottak egy agytörzsi régiót, amely kulcsszerepet játszhat a magas vérnyomásban azáltal, hogy összekapcsolja a különböző légzési mintázatokat az erek összehúzódásával. A nyakban lévő szenzorok megcélzásával a kutatók biztonságosabb kezelési módot találhattak a hipertóniára.
Forrás: AI/ScienceDaily.com
A kutatók azonosították az agy egy bizonyos részét, amely kulcsfontosságú lehet a magas vérnyomás kialakulásában.
Ezt a területet az automatikus funkciókat, így a légzést, az emésztést és a szívverést irányító agytörzsben elhelyezkedő laterális parafacialis zóna.
„A laterális parafaciális terület akkor lép működésbe, amikor nevetés, edzés vagy köhögés közben kilélegezzük a levegőt” – mondja Julian Paton vezető kutató professzor, a Waipapa Taumata Rau Aucklandi Egyetem Manaaki Manawa Szívkutató Központjának igazgatója.
„Ezt a fajta kilégzést ’kényszerítettnek’ nevezzük, mivel erőteljes hasizomtevékenység kíséri.”
„Ezzel szemben a normál kilégzéshez nincs szükség a hasizmok összehúzódására, mivel a tüdő rugalmas.”
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a légzés és a vérnyomás?
A kutatók megállapították, hogy ez az agyi régió az ereket szűkítő, és ezáltal a vérnyomást emelő idegekkel is kapcsolatban áll.
„Feltártunk egy olyan új agyi régiót, ami felelős a magas vérnyomásért. Igen, az agy okolható a hipertóniáért!” – mondja Paton.
„Felfedeztük, hogy magas vérnyomás esetén a laterális parafaciális régió aktív, amikor pedig inaktíváltuk ezt a területet, a vérnyomás normális szintre esett vissza.”
Az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos légzési minták – különösen azok, amelyeknél erős hasizomműködésre van szükség – hozzájárulhatnak a megemelkedett vérnyomáshoz. A hasi légzés azonosítása hipertóniás embereknél segíthet meghatározni a kiváltó okot, és célzottabb kezelést irányozhat elő.
A tanulmányt nemrég tették közzé a Circulation Research című folyóiratban.
Egy lehetséges új kezelés
’Megcélozhatjuk-e ezt az agytörzsi zónát?’
A kutatók ezután azt vizsgálták, hogy lehet-e gyógyszeresen kezelni ezt az agyi területet.
„Az agy gyógyszeres célzása problémás, mert a gyógyszerek az egész agyra hatnak, nem csupán egy kiválasztott régióra, például a parafaciális magra” – mondja Paton.
Döntő áttörést jelentett, amikor a kutatócsoport rájött, hogy ezt a régiót az agyon kívülről érkező jelek aktiválják. Ezek a jelek a carotis-testekből érkeznek, amelyek a nyakon, a nyaki verőér közelében található kis sejtcsoportok, és a vér oxigénszintjét figyelik.
Mivel a carotis-testek gyógyszeres kezeléssel biztonságosan megcélozhatók, ígéretes alternatívát kínálnak.
„Célunk a carotis-testek megcélzása. Behozunk egy új gyógyszert, amelyet úgy alakítunk át, hogy gátolja a carotis-testek aktivitását, és így biztonságosan, azaz az agyba behatoló gyógyszer alkalmazása nélkül, »távolról« inaktiválja a laterális parafaciális régiót.”
Ez a felfedezés új lehetőségeket nyithat a magas vérnyomás kezelésében, különösen alvási apnoéban szenvedőknél, akiknél a carotis-testek aktivitása megnő, amikor alvás közben leáll a légzés.
