Kutatásvezető neve
Pazonyi Piroska PhD
A pliocén (5,3–2,6 millió év) jelentős éghajlati és környezeti változások időszaka volt. Általánosságban ez egy átmeneti időszak a miocén melegebb és a pleisztocén hűvösebb klímával jellemezhető időszakai között, amikor a Föld éghajlata hűvösebbé és szárazabbá vált és megnőtt a szezonalitás szerepe. Azonban nagyjából 3,3–3 millió évvel ezelőtt ezt a folyamatot egy meleg, nedves klímával jellemezhető esemény szakította meg, a maiénál 2–3 °C-kal magasabb hőmérséklettel és 25 m-rel magasabb tengerszinttel, amit az emberiség által esetleg megtapasztalható (közeli) jövőbeli éghajlat lehetséges analógiájának tartanak.
Ahhoz, hogy a társadalom felkészülhessen a folyamatban lévő éghajlati változásokra, elengedhetetlen a múltbeli éghajlati viszonyok rekonstruálása és a változásokat kiváltó folyamatok megértése. A Kárpát-medencében több gazdag állat- és növényvilággal rendelkező pliocén szárazföldi lelőhely nyújt lehetőséget a térségben lezajlott éghajlati és környezeti változások feltárására.
A pliocén környezet- és klíma rekonstruálására a karsztos kitöltésekből előkerült gerinces faunák elemzése a legalkalmasabb módszer, de a kitöltő üledék vizsgálatával is sok információt kaphatunk az egykori környezetről. Ebben a kutatásban a gerinces faunákat és az üledéket is részletesen elemezzük, hogy a korábbiaknál pontosabb képet kapjunk a pliocén környezetváltozásokról, és így segítsük annak megértését, hogyan reagálnak a fajok a változó környezeti és éghajlati viszonyokra.
Az eltelt két és fél évben számos ásatást és gyűjtést végeztünk, emellett műszeres vizsgálatokkal is igyekeztünk a lelőhelyek korát, illetve az egykori klímát és környezetet meghatározni. Az eredményeket hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint szakcikkekben mutattuk be.
Az eddig megjelent publikációk a témában a következők:
Hír, J. (2025): Mi az a Dryomimus eliomyoides? In: Bosnakoff Mariann, Budai Tamás, Mohr Emőke: Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 28. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat, 2025
Hír, J. (2026): A Csarnóta 2. lelőhelyről gyűjtött mókusfélék újravizsgálatának előzetes eredményei. In: Bosnakoff Mariann, Tóth Emőke, Piros Olga: Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat.
Hír, J., Pazonyi, P. (2024): Késő miocén (Turoli, MN11) rágcsálók a balatonedericsi Csodabogyós-barlangból. In: Bosnakoff, Mariann; Szives, Ottilia; Főzy, István Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 27. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat.
Mészáros, L. (2024): Tetten ért evolúció. Élet és Tudomány 2024/48.
Mészáros, L., Trembeczki, M. (2024): Késő miocén Chiroptera és Soricidae fauna a balatonedericsi Csodabogyós-barlangból. In: Bosnakoff, Mariann; Szives, Ottilia; Főzy, István Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 27. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat.
Pazonyi, P., Hír, J., Mészáros, L., Szentesi, Z., Trembeczki, M., Sebe, K. (2024): A balatonedericsi Csodabogyós-barlang késő miocén gerinces faunájának földtani, paleoökológiai és rétegtani jelentősége. In: Bosnakoff, Mariann; Szives, Ottilia; Főzy, István Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 27. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat.
Pazonyi, P., Sebe, K., Hír, J., Mészáros, L., Trembeczki, M., Szentesi, Z., Segesdi, M. (2025): Éghajlat- és környezetváltozások a késő-miocénben a Csodabogyós-barlang faunája alapján. 30. Barlangkutatók ’Szablyár Péter’ szakmai találkozója, 2025. november 14-16. Esztergom.
Pazonyi, P., Sebe, K., Major, I. (2025): Stabilizotóp-mérések kisemlős fogakon – buktatók és tanulságok. In: Bosnakoff Mariann, Budai Tamás, Mohr Emőke: Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 28. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat.
Pazonyi, P., Szentesi, Z., Hír, J., Mészáros, L., Trembeczki, M., Segesdi, M., Horváth, A., Major, I., Magyar, I., Katona, L., Sebe, K. (2026): Evidence of Early Turolian (MN 11) climate shift with increasing aridity in Central Europe, based on the vertebrate assemblage of the Csodabogyós Cave (Hungary). Abstract Book – 11th Neogene of Central, Southern and Eastern Europe International Workshop, Prague.
Pazonyi, P., Szentesi, Z., Mészáros, L., Trembeczki, M., Hír, J. (2026): A pliocén Csarnóta 2. lelőhely kisgerinces faunájának paleoökológiai elemzése. In: Bosnakoff Mariann, Tóth Emőke, Piros Olga: Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat.
Sebe, K., Szentesi, Z., Hír, J., Tóth, E., Mészáros, L., Darabos, G., Trembeczki, M., Pazonyi, P. (2026): Pannóniai gerincesfaunák a Dunántúli-középhegység nyugati részéről. In: Bosnakoff Mariann, Tóth Emőke, Piros Olga: Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat.
Szentesi, Z. (2025): Az Esztramos (=Osztramos) ősgerinces lelőhelykomplexum plio-pleisztocén herpetofaunái. In: Bosnakoff Mariann, Budai Tamás, Mohr Emőke: Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető – 28. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Magyarhoni Földtani Társulat.
Lelőhelyek képekben
1. Csodabogyós-barlang (Keszthelyi-hegység)
Jellegzetes kisemlősök a Csodabogyós-barlangból
2. Csarnóta 2 (Villányi-hegység)
3. Osztramos 7 (Esztramos-hegy)
4. Földvári Aladár-barlang (Esztramos-hegy)
5. Sümeg, Várhegy 2. sz. barlang
6. Kisalföldi maarok (Gérce)
7. Kisalföldi maarok (Egyházaskesző)


