A világ úgynevezett Kék Zónái évtizedek óta foglalkoztatják a kutatókat. Ezeken a területeken – köztük Szardínia hegyvidéki részén, Okinawán, Ikaría szigetén és Costa Rica Nicoya-félszigetén – feltűnően sokan élik meg a 90–100 éves kort úgy, hogy közben fizikailag és szellemileg is aktívak maradnak. A legtöbb vizsgálat eddig elsősorban az étrendre, a rendszeres mozgásra vagy a szoros családi kapcsolatokra összpontosított. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy az egészséges öregedéshez legalább ennyire fontos lehet a személyiség, a kíváncsiság és az élet kihívásaihoz való alkalmazkodás képessége. A tanulmány az International Journal of Applied Positive Psychology folyóiratban jelent meg.
A kutatók 125, 71 és 101 év közötti, önállóan élő idős embert vizsgáltak Szardínia híres Kék Zónájából, valamint egy közeli, hasonló vidéki térségből, amely nem tartozik a Kék Zónák közé. A résztvevőket saját otthonukban keresték fel, ahol személyiségüket, gondolkodási képességeiket, egészségi állapotukat, életminőségüket, stresszkezelési stratégiáikat és mindennapi szokásaikat is felmérték.
A legjelentősebb különbség az úgynevezett nyitottság személyiségvonásában mutatkozott. A Kék Zóna idősei kíváncsibbnak bizonyultak, szívesebben próbáltak ki új dolgokat, és könnyebben felismerték, illetve kifejezték saját érzelmeiket. Ez a nyitottság a mindennapjaikban is megjelent: átlagosan heti 11,3 órát töltöttek szellemileg vagy fizikailag aktív szabadidős tevékenységekkel – például olvasással, kertészkedéssel vagy más hobbikkal –, míg a közeli térség idősei átlagosan 6,8 órát fordítottak hasonló elfoglaltságokra.
A kutatás ugyanakkor azt is megmutatta, hogy bizonyos személyiségjegyek kedvezőtlenebb öregedéssel társulhatnak. Az úgynevezett neuroticizmus – vagyis a fokozott hajlam a szorongásra, a negatív érzelmekre és az önbizalomhiányra – egyértelműen rosszabb egészséggel összefüggő életminőséggel járt együtt. Azok, akik gyakrabban éltek át tartós stresszt vagy negatív hangulatokat, saját fizikai egészségüket is kedvezőtlenebbnek ítélték meg.
Ezzel szemben a lelkiismeretesség – vagyis a szervezettség, a felelősségtudat és a kitartás –, valamint a barátságosság és együttműködési készség magasabb élettel való elégedettséggel és jobb pszichés jólléttel társult.
Érdekes módon a két vizsgált csoport egészséggel összefüggő életminősége összességében nem különbözött jelentősen egymástól. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a Kék Zóna lakóinak előnye nem feltétlenül abból fakad, hogy kevesebb egészségügyi problémával szembesülnek, hanem inkább abból, hogyan reagálnak ezekre a kihívásokra.
Ezt támasztja alá az öregedéskutatás egyik ismert elmélete, a Szelektív optimalizáció kompenzációval (Selective Optimization with Compensation, SOC) modell is. Eszerint a sikeresen öregedő emberek felismerik saját korlátaikat, azokra a tevékenységekre összpontosítanak, amelyeket továbbra is jól tudnak végezni, miközben új megküzdési stratégiákat alakítanak ki az életkorral együtt járó veszteségek ellensúlyozására. A kutatás eredményei alapján a Kék Zóna idősei ezt a rugalmas alkalmazkodást átlagon felüli mértékben valósítják meg.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete ugyanakkor az, hogy az egészséges öregedéshez nem szükséges Kék Zónában élni. Bár a genetikai adottságok, a környezet és a táplálkozás továbbra is meghatározó szerepet játszanak, számos olyan tényező létezik, amelyet bárki tudatosan fejleszthet. Az új dolgok iránti nyitottság, a rendszeres szellemi kihívások keresése, az aktív hobbik, a társas kapcsolatok ápolása és a stresszel való rugalmas megküzdés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az időskor ne csupán hosszabb, hanem tartalmasabb és jobb életminőségű is legyen.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez megfigyeléses vizsgálat volt, ezért nem bizonyítja, hogy önmagukban a kedvező személyiségjegyek okozzák a jobb egészségi állapotot vagy a hosszabb életet. Sokkal valószínűbb, hogy a sikeres öregedés az életmód, a társas környezet, a biológiai adottságok és a pszichológiai alkalmazkodóképesség hosszú távú kölcsönhatásának eredménye.
A kutatás mégis fontos üzenetet hordoz. Arra utal, hogy az egészséges öregedés nem kizárólag azon múlik, mit eszünk vagy mennyit mozgunk, hanem azon is, hogyan viszonyulunk az élet folyamatos változásaihoz. A kíváncsiság, az új tapasztalatokra való nyitottság és a rugalmas alkalmazkodás olyan erőforrások lehetnek, amelyek idősebb korban is segíthetnek megőrizni testi, szellemi és lelki jóllétünket.
https://link.springer.com/article/10.1007/s41042-026-00313-w
