Néhány évtizede még elképzelhetetlennek tűnt, hogy London a 40 °C-ot közelítse, vagy hogy Európa ugyanazon a nyáron egymás után két rendkívüli hőhullámot éljen át. A kérdés ma már nem az, hogy előfordulhat-e ilyen, hanem az, hogy vajon Európa éghajlata tartósan megváltozott-e? A Nature tudományos folyóirat által megkérdezett klímakutatók szerint a válasz árnyalt. A mostanihoz hasonló hőhullámok továbbra is rendkívüli eseménynek számítanak, de egyre gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá válnak, ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik.
Képszöveg: Az emberek hűsölnek a németországi Kölnben 2026. június 25-én, az országot sújtó rendkívüli hőhullám ideján.
Forrás: Ina Fassbender/AFP via Getty
A mérések szerint Európa jelenleg a világ leggyorsabban melegedő kontinense. Az elmúlt évtizedekben a kontinens átlaghőmérséklete közel kétszer gyorsabban emelkedett, mint a Föld egészének – vagyis a szárazföldek és az óceánok együttes – átlaga.
Egyes kutatók szerint a hőmérsékleti adatok alapján már az 1980-as évektől jól látható, hogy Európa éghajlata új irányba kezdett elmozdulni. A World Weather Attribution kutatócsoport 854 európai város meteorológiai adatait elemezte. Eredményeik szerint a vizsgált városok közel fele már megdöntötte, vagy még ebben a hónapban megdöntheti minden korábbi hőterhelési rekordját.
Csehországban, Litvániában és Luxemburgban a vizsgálatba bevont valamennyi városban példátlan hőség tapasztalható.
A svájci ETH Zürich klímakutatója, Erich Fischer szerint a rekordok ma már nem egyszerűen gyakrabban dőlnek meg, hanem sokszor szokatlanul nagy különbséggel. Hasonlata szerint ez olyan, mintha egy magasugró nem néhány centiméterrel, hanem fél méterrel javítaná meg a világcsúcsot.
A közvetlen kiváltó okot a légkör nagyléptékű áramlási rendszerei jelentik, amelyek forró levegőt szállítanak Észak-Afrika és a Szahara térségéből Európa fölé.
A kutatók szerint ebben szerepet játszhat az Észak-atlanti-óceán felszíni hőmérsékletének alakulása is. Egyes feltételezések szerint ilyenkor a forró afrikai légtömegek hosszabb ideig rekedhetnek Európa felett, ami tovább fokozhatja a hőhullámokat. Ennek pontos mechanizmusa azonban még kutatás tárgya.
A szakértők szerint a természetes légköri folyamatok önmagukban nem magyarázzák a mostani rekordokat.
A globális felmelegedés miatt:
- a talaj szárazabbá válik, ezért kevesebb víz párolog el, ami normálisan hűtené a környezetet;
- Európa felett csökkent a felhőzet, így több napsugárzás éri a felszínt;
- a magasabb átlaghőmérséklet miatt ugyanaz a légköri helyzet ma nagyobb forróságot idéz elő, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Ezek a folyamatok egymást erősítve növelik a hőhullámok intenzitását.
Ez már az „új normális”? A kutatók szerint nem egészen.
Egy Londonban közel 40 °C-os, több napon át tartó hőhullám ma is rendkívülinek számít. Az azonban már jól kimutatható, hogy az ilyen szélsőséges események bekövetkezésének valószínűsége jelentősen megnőtt.
Más szóval nem maga a rekordhőség vált átlagossá, hanem az esélye lett sokkal nagyobb annak, hogy újabb rekordok születnek. A hőhullámok nemcsak meteorológiai, hanem komoly népegészségügyi problémát is jelentenek.
Franciaországban a mostani hőhullám idején legalább 54 ember vesztette életét közvetlenül a hőség vagy a lehűlés közben bekövetkezett vízi balesetek következtében.
A tartós forróság növeli a kiszáradás, a hőkimerülés és a hőguta, valamint a szív- és érrendszeri események kockázatát. Emellett egyes gyógyszerek – például vízhajtók, vérnyomáscsökkentők vagy bizonyos pszichiátriai készítmények – mellett is nagyobb odafigyelésre lehet szükség.
Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a krónikus betegek és azok, akik tartósan a szabadban dolgoznak.
Abban a kutatók között széles körű az egyetértés, hogy a jelenlegi felmelegedési tendencia mellett Európában a hőhullámok várhatóan:
- gyakrabban fordulnak elő,
- magasabb hőmérsékletet érnek el,
- és hosszabb ideig tartanak majd.
Abban azonban továbbra sincs teljes egyetértés, hogy Európa pontosan mikor lépett át egy új éghajlati korszakba. Egyes kutatók szerint ez már az 1980-as években megkezdődött, mások inkább fokozatos átalakulásról beszélnek.
A 2026-os európai rekordhőség önmagában még nem jelenti azt, hogy minden nyár hasonló lesz. A tudományos bizonyítékok ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ legtöbb térsége, ezért az extrém hőhullámok előfordulásának valószínűsége folyamatosan nő.
A jelenlegi tudományos álláspont szerint nem az a kérdés, hogy lesznek-e még hasonló hőhullámok Európában, hanem az, milyen gyakran fordulnak majd elő, és mennyire tudnak a társadalmak alkalmazkodni hozzájuk.
További olvasnivaló: https://www.nature.com/articles/d41586-026-02046-x
