Stanfordi kutatók sikerrel gyógyítottak 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő egereket

A kutatás ugyan még korai stádiumban van, és még nem került sor humán vizsgálatokra, de már az eddigi eredmények is figyelemre méltóak.

Az 1-es típusú cukorbetegség úgy alakul ki, hogy az immunrendszer tévesen megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. A béta-sejtek hiányában a szervezet nem képes többé megfelelően szabályozni a vércukorszintet, és a betegeknek gyakran egész életen át inzulinkezelésre van szükségük.

A stanfordi kutatócsoport egyszerre két problémára keresett megoldást.

Először is pótolni kellett az elvesztett inzulintermelő sejteket, illetve meg kellett akadályozni, hogy az immunrendszer ismét megtámadja ezeket a sejteket.

Ehhez a kutatók immunológiailag inkompatibilis donortól származó vér-őssejteket és hasnyálmirigy-szigetsejteket ültettek be autoimmun cukorbetegségben szenvedő egerekbe.

A cél egy olyan „hibrid” immunrendszer létrehozása volt, amely a donor és a recipiens sejtjeiből áll.

Úgy tűnik, ez az immunrendszer-visszaállítás működik.

Az egyik kutatás során a kezelés mind a 19 kísérleti egér esetében megakadályozta az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását. Emellett a már régóta 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő kilenc egér közül mind a kilencet meggyógyította.

A beültetést követően az állatoknak a hat hónapig tartó kísérlet során nem volt szükségük inzulinra vagy immunszuppresszív gyógyszerekre. Nem alakult ki náluk a graft-versus-host betegség sem, amely egy veszélyes szövődmény, és akkor alakul ki, amikor a donor immunsejtek megtámadják a befogadó szervezetét.

A kutatók ezután finomítottak a módszeren.

A követéses vizsgálat során a beültetés előtt alkalmazott sugárzási dózist 225 centigray-ről mindössze 10 centigray-re csökkentették, és így is sikerült meggyógyítani az öt, mesterségesen cukorbeteggé tett egér mindegyikét.

Ez azért fontos, mert a nagy dózisú sugárzás és az erős immunszuppresszió jelentősen gátolja az őssejt-transzplantációk alkalmazhatóságát nem rákos eredetű betegségek esetén.

Még további komoly kihívásokat kell legyőzni, mielőtt a módszert embereken is alkalmazni lehetne. Az emberi hasnyálmirigy-szigetek száma korlátozott, a donorok kiválasztása bonyolult, és a tudósoknak még további kísérleteket kell végezniük a kíméletesebb módszerrel az autoimmun eredetű, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő egereken.