A kutatók 180 000 óriásteknőst találtak a Seychelles-szigetek egyik szigetén
Virágzik az óriásteknős-populáció: egy felmérés szerint az egyik szigeten 180 000 példányt találtak.
Fotó: Dennis Hansen/SWNS
A szabadon élő aldabrai populáció a több évtizedes fajmentő programot követően messze meghaladja a Seychelle-szigeteken élő emberek számát
A világ legnagyobb, szabadon élő óriásteknős-populációját vizsgáló felmérésből kiderült, hogy az egykor veszélyeztetett faj él és virágzik.
Az Aldabrai óriásteknősök egyik populációja a Seychelle-szigetekhez tartozó Aldabra-atollon él.
A Seychelles Islands Foundation (SIF) és az Exeteri Egyetem által vezetett legutóbbi felmérésenek eredménye szerint mintegy 180 000 teknős él a szigeten. Ez a fajnál jegyzett eddigi legmagasabb példányszám, és egyben messze meghaladja a Seychelle-szigeteken élő emberek lélekszámát.
Az új adatot egy kutatócsoport állította fel, a 2018 és 2022 között végzett teknősszámlálások adatait elemezve. Az 1990-es évek végéről származó, széles körben idézett 100 000 teknősre vonatkozó adat óta ez az első adatfrissítés.
Az óriásteknősök a világon mindössze két helyen élnek vadon: az Aldabra-atollon és a Galápagos-szigeteken, de az itt élő populáció jóval kisebb.
Dr. Frauke Fleischer-Dogley, a SIF vezérigazgatója így nyilatkozott: „Az, hogy több mint 180 000 óriásteknős él szabadon az atollunkon, bizonyítja, hogy milyen eredményt érhetünk el a természetvédelem iránti hosszú távú elkötelezettséggel. Ez csodálatos hír a Seychelle-szigetek számára, a világ számára, és mindazok számára, akik Aldabra védelméért dolgoztak.”
Az Aldabra-atollon több óriásteknős él, mint ember.
Fotó: Avalon.red/Alamy
Az „Ecology and Evolution” című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány megállapítása szerint a populáció ebben az ötéves időszakban viszonylag stabil volt, és a legmegbízhatóbb becslés szerint közel 183 000 felnőtt és fiatal felnőtt teknős élt a szigeten.
A 19. században a túlzott vadászat miatt alig 1000 példány Aldabrai teknős maradt a szigeten, de egy ökológiai helyreállítási program eredményeként 1981-ben szigorúan védett területté, 1982-ben pedig az UNESCO világörökségi helyszínévé nyilvánították a szigetet.
A kutatók ma már azt állítják, hogy ez az Indiai-óceán egyik legnagyobb természetvédelmi sikertörténete, amit az új tanulmány is megerősít. „Az Aldabrai óriásteknős-megfigyelési program a régió egyik legrégebbi programja, de az atoll sűrű növényzete helyenként valóban nehezíti a teknősök megszámlálását” – mondta Dr. Nancy Bunbury, a tanulmány egyik társszerzője.
„Azáltal, hogy modelleztük mindazt, amit nem láttunk, és azt is, amit láttunk, megalkottuk az erre az ikonikus seychelles-i fajra vonatkozó legmegbízhatóbb kiindulási alapot, és megállapítottunk egy referenciaértéket, amelynek segítségével az elkövetkező évtizedekben is nyomon követhetjük a populációt.”
A jó hírek ellenére a tanulmány szerzői szerint nem árt ébernek maradni. Aldabra éghajlata változik: az előrejelzések szerint a hosszabb és gyakoribb aszályok csökkentik a teknősök számára rendelkezésre álló árnyékot és táplálékot, míg a tengerszint emelkedése az atoll alacsonyan fekvő részeit fenyegeti.
A tanulmány szerzői szerint az invazív emlősök továbbra is fenyegetést jelentenek, ideértve a vadmacskákat és a fekete patkányokat is, amelyek a teknősök tojásait és frissen kikelt fiókáit zsákmányolják. A szerzők szerint a fennmaradó invazív emlősök tervezett kiirtásával megszüntethető lenne a teknősállomány további növekedésének utolsó akadálya is, és segíthetne abban, hogy a populáció ellenálljon a jövőbeli éghajlati nyomásnak.
„Ezek az eredmények nagyszerű hírt jelentenek a teknősök számára, és egyben a terepen végzett fantasztikus munkáról tanúskodnak” – mondta Dr. Dave Hudson, az Exeteri Egyetem cornwalli kampuszának posztdoktori kutatója.
„De azt is fontos szem előtt tartani, hogy ezek a számok csupán a kiindulási alapot jelentik, nem pedig végső célt.
Reményeink szerint olyan bizonyítékokat szolgáltattunk a természetvédelmi szakembereknek, amelyekre szükségük van a jövőbeli változások nyomon követéséhez és a korai beavatkozáshoz, mivel a teknősökre egyre nagyobb nyomás nehezedik az éghajlatváltozás, az aszály és az invazív fajok miatt.”
