2026.08.02.
A part menti városokat nem csupán a tengerszint emelkedése fenyegeti, hanem az alattuk némán süllyedő talaj is.
Forrás: Müncheni Műszaki Egyetem
Összefoglaló:
A part menti közösségek egy rejtett veszély fenyegeti, amely a tengerszint emelkedését sokkal veszélyesebbé teszi: süllyed alattuk a talaj. Egy kutatás szerint a sűrűn lakott part menti régiók lakói átlagosan évi mintegy 6 milliméteres relatív tengerszint-emelkedést tapasztalnak, ami közel háromszorosa a globális part menti átlagnak. A talajvíz kitermelése, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése, az intenzív városfejlesztés, az üledék tömörödése és a természetes geológiai folyamatok egyaránt hozzájárulnak a problémához.
Fotó: Számos tengerparti nagyváros süllyed, miközben a tengerszint emelkedik, és ezért a lakosokat a globális átlagnál jóval gyorsabb relatív tengerszint-emelkedés fenyegeti. (Shutterstock)
A világ part menti közösségeit két irányból is egyre nagyobb árvízveszély fenyegeti. Egyrészt emelkedik a tengerszint, másrészt számos sűrűn lakott területen maga a talaj is süllyed.
A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) és a New Orlaens-i Tulane Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajsüllyedés miatt jelentősen emelkedik a tengerszint, amit a tengerparti lakosos milliói tapasztalnak.
A part menti lakosokat gyorsabb tengerszint-emelkedés fenyegeti
Több mint félmilliárd ember él alacsonyan fekvő part menti övezetekben, így ők állnak az éghajlatváltozás egyik legsúlyosabb kihívásának első vonalában.
A Müncheni Egyetem Geodéziai Kutatóintézetének és a New Orleans-i Tulane Egyetem katatóiból felállított kutatócsoport a Nature Communications folyóiratban közölte, hogy a sűrűn lakott part menti területeken élők átlagosan évi körülbelül 6 milliméteres relatív tengerszint-emelkedést tapasztalnak.
Ez az érték közel háromszorosa a partvonalakkal súlyozott globális átlagnak, amely évi 2,1 milliméter, és a világ partvonalai mentén rögzített átlagos relatív emelkedést jelenti. Emellett majdnem kétszerese a klímaváltozás okozta abszolút tengerszint-emelkedésnek is, amely évi mintegy 3,15 milliméter.
A különbség fő oka a part menti városok és települések alatt elterülő talaj fokozatos süllyedése.
Mi okozza a part menti területek süllyedését?
A süllyedés pontos okának meghatározása nem mindig könnyű, mivel több erő is egyszerre hat a jelenségre.
A legfontosabb tényezők közé tartozik a talajvíz jelentős mértékű kitermelése, az olaj- és gázkitermelés, a folyódelta viszonylag fiatal üledékeinek ülepedése, valamint a terjeszkedő lakott területek súlya. Mindehhez Természetes folyamatok is hozzájárulnak, ideértve a tektonikus mozgásokat és a Föld kéregében az ősi jégtakarók eltűnése után bekövetkezett változásokat.
„Ha meg akarjuk érteni a partok mentén bekövetkező tengerszint-emelkedést, és hatékonyan reagálni szeretnénk rá, akkor nem csupán az óceánt, hanem magát a szárazföldet is figyelemmel kell kísérnünk. Különösen a sűrűn lakott partvidéki területeken az emberi tevékenységek miatt a talaj erőteljesebben süllyed – gyakran a korábban a talaj alatti rétegeket stabilizáló víz és erőforrások túlzott kitermelése miatt. Önmagában a városok súlya, valamint a hosszú távú geológiai folyamatok is tovább fokozhatják a süllyedést. Mindez jelentősen felerősíti az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés hatásait” – mondja Dr. Julius Oelsmann, a tanulmány vezető szerzője és a DGFI-TUM kutatója.
Bizonyos városok rendkívül gyorsan süllyednek
Thaiföld, Banglades, Nigéria, Egyiptom, Kína és Indonézia azok közé az országok közé tartozik, ahol a relatív tengerszint-emelkedés a legmagasabb. Ezekben az országokban a népességgel súlyozott part menti átlag évente nagyjából 7–10 milliméter.
Az Egyesült Államok, Hollandia és Olaszország esetében is magasak az értékek, átlagosan évente körülbelül 4–5 milliméter.
Több part menti nagyváros is kiemelkedik a süllyedés szempontjából. Átlagos süllyedést mérnek Jakartában (13,7 mm/év), Tiencsinben (13,5 mm/év), Bangkokban (8,5 mm/év), Lagosban (6,7 mm/év) és Alexandriában (4 mm/év).
Az értékek még egyanazon városon belül is jelentősen eltérhetnek. Jakartában például egyes helyeken akár 42 milliméterrel is süllyed a talaj évente, míg más részeken ugyanakkor emelkedik.
A szárazföld emelkedése ellensúlyozhatja a tengerszint változásait
Nem minden partvonal süllyed. Svédországban és Finnországban a geológiai emelkedés miatt a tengerszint bizonyos partszakaszok mentén csak viszonylagosan csökken.
Ezeken a területeken a szárazföld az utolsó jégkorszakot követő posztglaciális visszapattanás miatt még mindig emelkedik – és ez az emelkedés gyorsabban zajlik a tengerszint emelkedésénél.
A talajvíz-gazdálkodással kapcsolatos intézkedések lassíthatják a talajsüllyedést
A talaj természetes okokból is süllyed, a talajvíz-kitermelésre azonban a kormányok és a közösségek közvetlenül is hatással lehetnek.
„Számos tengerparti nagyvárosban a talaj süllyedésének egyik legfőbb oka a talajvíz-kitermelés. Ez azt jelenti, hogy a helyben meghozott politikai és vízgazdálkodási döntések jelentős változást hozhatnak. A fejlettebb talajvízgazdálkodás, a kitermelés szigorúbb szabályozása vagy a víztartó rétegek célzott feltöltése legalábbis lassíthatja a süllyedés ütemét, egyes esetekben pedig nagyrészt meg is állíthatja azt” – mondja Florian Seitz, a geodéziai geodinamika professzora és a TUM Német Geodéziai Kutatóintézetének (DGFI-TUM) igazgatója.
Tokió kiváló példa arra, hogy a szabályozással hogyan csökkenthető a probléma. A városban egykor évi 10 centimétert meghaladó süllyedés volt tapasztalható, a legsúlyosabban érintett területeken pedig évente körülbelül 24 centiméterrel süllyedt a talaj.
A kormányzati intézkedések és az alternatív vízellátási rendszerek kiépítése végül jelentősen csökkentette ezeket az arányokat.
Hasonló intézkedésekre került sor a texasi Harris–Galveston régióban is, ahol a kiterjedt talajvíz-kitermelés vált a talajsüllyedés fő okává. A hatóságok 1975-ben létrehozták a Harris–Galveston Talajsüllyedési Körzetet a talajvíz-használat szabályozása, az alternatív vízforrások ösztönzése és a víztakarékosság előmozdítása érdekében.
Forrás: https://www.sciencedaily.com/
